A védőoltások jelentősége és gyakorisága


Egy-egy súlyos, akár életveszélyes betegség kezelése rengeteg idegeskedéssel és anyagi ráfordítással járhat. Nem is beszélve az esetleges fájdalmakról, az életminőség romlásról, amit kedvencünk ilyen esetekben átél. A megfelelő táplálás és a higiénikus tartási körülmények mellett a vakcinák biztosította megelőző védekezés is szükséges, hogy kutyusunk hosszú és egészséges életet éljen.

Az újszülött állatok immunrendszere még nincs felkészülve a környezetben lévő kórokozók elleni védekezésre így a különféle fertőzések ellen védelemre van szükségük. A 6. és a 12. hét között kezd el csökkenni az a természetes védettség, amit a kutyakölykök születéskor kapnak. A kezdő oltások beadását általában ekkor kezdik el a kiskutyáknál. A teljes védettséget nyújtó immunizálást követően már csak emlékeztető oltások szükségesek a kutya élete végéig. Fontos tudni, hogy csak egészséges állat kaphat oltást, hiszen az állat immunrendszerét gyengíti az aktív vagy elhalt vírus beadása.

A kutya védőoltás javasolt és hatékony menete a következő: Az első oltás az alap immunizálásra szolgál, 1,5-2 hónapos kórban megkapja az eb a Parvó vírus elleni védőoltást, mely a bélgyulladás ellen védi. Ez azért fontos, mert annál veszélyesebb a vírus minél fiatalabb a kutya, ha nincs oltva akár két nap alatt is elpusztulhat az állat.

További betegségek, amik ellen oltunk: kutya parvovírus, szopornyica, kennelköhögés, fertőző májgyulladás, leptospirózis.

 

Védőoltás tipusa

6 hetes védőoltás

8 hetes védőoltás

10 hetes védőoltás

12 hetes védőoltás

14 hetes védőoltás

Újraoltás esedékessége

 

Parvo virus

Dog Face on Apple

Dog Face on Apple

Dog Face on Apple

 

 

 

 

 

 

Évente, egy kombinált oltás formájában

 

 

 

 

Szopornyica

Dog Face on Apple

Dog Face on Apple

Dog Face on Apple

 

 

Hepatitis - fertőző májgyulladás

 

Dog Face on Apple

Dog Face on Apple

 

 

Leptospirosis

 

Dog Face on Apple

Dog Face on Apple

 

 

Kennelköhögés

    

Dog Face on Apple

Félévente

Veszettség elleni védőoltás

(Kötelező!)

 

 

 

Dog Face on Apple

 

Évente

 

 

 

A macskák oltásai

 

Macska kora       Cat Face on WhatsApp 2.20.206.24

                                                 Oltás:  

9 hetes

Kombinált (két féle macskanátha, panleukopenia, chlamydia)

12 hetes

Kombinált (két féle macskanátha, panleukopenia, chlamydia)

13 hetes

Veszettség

évente

Kombinált + veszettség

 

Az oltás nyomán jelentkező allergiás reakciók 2-3 százalékban előfordulhatnak, kisebb allergiás reakciótól (viszketegség, bőrpír, pofa és szemek körüli duzzanat) a súlyosabb, fulladásos tünetekig. Bármelyik tünet is jelentkezik, sürgősségi beavatkozást igényel. A leggyakoribb oltási reakciók enyhe lezajlásúak, általában a védőoltás beadása után néhány órán vagy néhány napon belül jelentkeznek, és legfeljebb néhány napig tartanak. 

Kórházunkban a védőoltás beadása előtt általános kivizsgálást és állapotfelmérést végzünk, mert az oltóanyagok csak egészséges állat esetében fejtik ki védőhatásukat. A védőoltás előtt feltétlenül szükséges a féreghajtás minden állat számára.

Traumás csonttörések


Ha a csontot erős külső hatás éri, a kialakuló hirtelen nyomástól eltörik. Nyílt törésről beszélünk akkor, amikor az eltört csontvég áttöri az izom- és bőrrétegeket, és kibukkan a bőrön keresztül. Ez nagyon súlyos fertőződési veszélyt jelent, amit kizárólag orvosi segítséggel lehet és kell is gyorsan megoldani! Zöld-gally-törésről beszélünk akkor, amikor a csontvégek nem mozdultak el egymástól.

Ha a kutyának valamelyik lába eltörik, a törött végtagra nem tud ránehezedni, a fedett csonttörésnél is látható a deformálódás. Ez a deformálódás lehet egyszerű duzzadás v. a láb szabályos szögétől való eltérés. Az eltörött végtag a törés helyén rendszerint megrövidül, mozgása megváltozik, néha szinte bénán csüng. Hacsak valamilyen érzőidegi sérülés nem történt, v. a kutya nincs súlyos sokkhatás alatt, akkor a törés kitapintásakor az állat fájdalmat érez. A fájdalom nem feltétlenül biztos jele a törésnek, mivel egyrészt más oka is lehet, másrészt sok túlérzékeny kutya viszonylag kis fájdalomra is erősen reagál; a sztoikus típus a sokkal nagyobb fájdalmat is alig-alig jelzi.

Sajátos formája a csonttörésnek a gerincoszlop törése vagy ficamodása. Ha kedvencünk ilyenfajta sérülést szenved, mindenekelőtt gondos elsősegélynyújtásra, majd a lehető leggyorsabban állatorvosi beavatkozásra van szükség. A gerinctörések egyébként többnyire a hátulsó lábak részleges vagy teljes bénulását okozzák, és gyakran alig-alig van valami jele annak, hogy a kutya fájdalmat érez. Amennyiben az állat nyugodtan viselkedik, a legjobb, ha valamilyen hordágyszerű alkalmatosságon vagy egyszerű deszkán tüstént kórházba szállítjuk. Ha az eb nyugtalan, túlzottan fél, kapálózik, a világért se kössük erőszakkal a deszkához (de még a nyugodt kutyát sem!), mert esetleg még inkább súlyosbítjuk a bajt. A kisebb testű ebeket vegyük óvatosan ölbe, de csak abban az esetben, ha biztosítani tudjuk, hogy a hátát nem mozdítjuk.

 Minden törésnek meg van a maga kezelési típusa, melyet az állatorvos fog eldönteni. Ilyenkor a szakorvos mérlegel, hogy melyik módszert válassza. Figyelembe véve a sérülés milyenségét, az állat életkorát, általános állapotát, a sérülés állapotát, mennyire mozgékony az állat, stb.
Beszélhetünk konzervatív és műtéti megoldásokról. Konzervatív kezelés pl. a speciális kötések, ketrecnyugalom, pihentetés. Az állatgyógyászatban a csonttörések 90%-a műtéti ellátást igényel. A műtétek többségénél különböző implantátumokat ültetünk be, melyek igen változatosak.

 

             

            AUTÓBALASET KÖVETKEZTÉBEN TÖRTÉNT COMBCSONT TÖRÉS

          

MŰTÉT ÚTÁNI FELVÉTELEK

  TRAUMÁS COMBCSONTFEJ TÖRÉS

      

8 HÉT UTÁNI KONTROLL RÖNTGEN, A TŰZŐDRÓTOK ELTÁVOLITÁSA

A kölyökkutyák táplálása


A kutyák alapvetően húsevő állatok, ezért táplálékuk fő alkotóelemei a hús, illetve a különböző állati eredetű tápanyagok (tojás, tejtermékek, zsír, kötőszövet stb.).

Napjainkban a kutyák inkább tápot, kevésbé „házikosztot” fogyasztanak. A kutyatápok előnyösek abból a szempontból, hogy hosszú az eltarthatóságuk, könnyű az elkészítésük (hiszen csak ki kell tálalni), és egységes a beltartalmuk, ami mindaddig azonos marad, ameddig ugyanazt a tápot etetjük. Hátrányuk viszont az, hogy általában a kutyák kevésbé kedvelik őket, mint a házi kosztot, felmerül az, hogy „ ki tudja, mit tesznek beléjük”, továbbá sok olyan anyagot tartalmaznak, amelyek alapvetően nem alkotói a kutya természetes étrendjének (pl. kukoricadara). Rendkívül nagy a választék a kutyatápok között, nagyon sokféle van, és nagyon sok árfekvésben. Meglehetősen zavarba ejtő tehát, amikor felmerül, hogy tulajdonképpen milyen tápot vegyünk, és mennyiért?

A válasz: annyi a lényeg, hogy jó minőségű táplálékot egyenek kutyáink!

A kölyökkutyák elválasztása 3 hetes korban kezdődik és kb. 6-7 hetes korban fejeződik be. A néhány hetes kölykök naponta mintegy 10-12-szer szopnak. Amikor áttérünk az etetésre, fontos, hogy naponta sokszor, kis mennyiséget tegyünk eléjük. 3 hónapos korig naponta mintegy három-négyszer etessünk egyenlő időközönként egyenlő mennyiséget, 4 hónapos kortól 6 hónapos korig pedig kétszer-háromszor. Ezt követően pedig naponta egyszer-kétszer.

A gazdi felelőssége, hogy a kutya aktuális tesméretének megfelelő mennyiségű ételt kapja. Erre általában részletes iránymutatás található a táp csomagolásán. Akinek mégis kétségei vannak a kutyája növekedési ütemével kapcsolatban, illetve az ehhez illeszkedő, megfelelő tápmennyiséget illetően, az mindenképpen konzultáljon állatorvosával.

 

Nagytestű kölyökkutyák táplálása

A fiatal, még növekedésben lévő csontok rugalmasabbak, és ha túl nagy súly nehezedik rájuk, enyhén elgörbülhetnek. Ez a görbület pedig megváltoztathatja az ízületek szögét, és porckopáshoz vezethet. Bár a károsodás fiatal korban történik, a tünetek gyakran csak később, a már felnőtt kutyánál jelentkeznek.

Előbbiek okán egyáltalán nem mindegy, hogy mivel és mennyit etetjük nagytestű kölyökkutyánkat. Természetesen arra is nagyon oda kell figyelni, hogy a jószándék nehogy kóros alultápláltságot okozzon, amely szintén problémák forrása lehet. Például a kutya nem fogja elérni potenciális felnőtt testméretét.

Olyat is hallani, hogy a nagytestű kölyköknek nyugodtan adhatunk felnőtt tápot, de ez megint nem igaz. A kölyköknek több fehérjére van szüksége, hogy az izmaik megfelelő módon fejlődhessenek. Az egészséges izomzat óvja az ízületeket, hiszen segít a test súlyának hordozásában. Az alacsony fehérjebevitel lelassíthatja ugyan a kölyök növekedését, de nem fedezi a tápanyagszükségletét. Ez különösen igaz a csípőízületi diszpláziára hajlamos kutyák esetében, akiknek egészséges izmaik segíthetnek a csípőízületet a helyén tartani.

Előbbieken túl a  kölyöktápok összetétele a fiatal kutyusok gyorsabb anyagcseréjére van tervezve. Mivel bizonyos ásványi anyagok, különösen a kalcium túlzott bevitele szintén gondokat okozhat a kiskutyák fejlődésében, a minőségi kölyöktápok ezekből is csak az optimális mennyiséget tartalmazzák. A napi kalcium igény természetesen nagyban függ a kutya korától és testméretétől (részben fajtájától és aktivitásától is). Ha prémium minőségű az adott testméretű és korú kutyáknak kifejlesztett táppal eteted, akkor viszont biztos lehetsz benne, hogy nem kerül sor kalcium vagy egyéb ásványi anyag, vitamin túladagolására.

Megfelelő táplálás és elegendő testmozgás mellett nagytestű kutyusunknak minden esélye meglesz egy boldog, fájdalomtól és ízületi rendellenességektől mentes életre.